TÉMAKÖRÖK

Dunai aranymosás

A Csallóközben és a Szigetközben egész falvak lakossága élt aranymosásból. A fáradhatatlan örökké kóborló aranyászok ezzel a szép, szabad de nehéz munkával keresték meg a kenyerüket. Ők ugyanis nagyon jól tudták, hogy a sok-sok aranyszemcsét évezredek óta változatlan mennyiségben hozza a Duna az Alpok szikláiból. Az arany, amelyet az aranyász mosott, sáraranynak nevezték. A Csallóközi tündérek meséje sokáig élt az emberek ajkán. A Csallóközben, amelyet régen Aranykertnek neveztek az arany a tündérek holdsugárból és napsugárból szőtt köntöséből, virágszirom sarujából, arany hajából, cipellőjéből került a Duna fövényébe. Az aranymosás folyamata három részből állt: 1. Az arany feltárása, amikor az aranymosó leellenőrzi a vizet. 2. A tulajdonképpeni aranymosás, ami a mosópad felállítását jelentette és 3. az arany tisztítása, amikor a sáros vizet szűrték, átmosták és a sáraranyt vegyileg tisztították. Az aranyász hetekig, sokszor hónapokig gyűjtötte az aranyat tartalmazó sáranyagot, amelyből higany segítségével vonta ki az aranyat és amit legvégül savval tisztított meg. Valamennyi vízi ember közül az aranyász volt a legfeltűnőbb és a legtitokzatosabb személy. Az aranymosó csak a fiának árulta el az aranyban gazdag helyeket, az arany kinyerésnek módját, a tudást idegennek a világért se adta át.

1932. - Győr
A GYŐRI DUNA PARTJAIN EDDIG PRIMITÍV ESZKÖZÖKKEL FOLYTATOTT ARANYMOSÁST A FÖLDTANI INTÉZET JAVASLATÁRA TAVASZTÓL NAGYOBBARÁNYÚ GÉPERŐVEL FOGJÁK VÉGEZNI. Győr város közelében, a Duna partján szerényen húzódik meg Ásvány nagyközség, melynek határában terülnek el a dunai aranymezők. Az ásványi lakosok, az aranyászok már ötszáz éve élnek aranymosásból. Az apáról fiúra szálló mesterség hívei csendes nyugalommal gyűjtik egyszerű szerszámaikkal az aranyat a lassan hömpölygő Duna iszapjából a Macska-sziget bokrai között. A vizet deszkavályún keresztülfolyatják, posztódarabon gondosan átszűrik, és az így felgyülemlett iszapból szedik az értékes aranyat. Az aranyász régebben 150-200 gramm aranyat is beszolgáltatott havonta a győri adóhivatalba, ma azonban már sokkal kevesebb nemesfémet sodor magával a föveny. Türelmes munkája gyümölcsét boldogan szemléli tenyerében az öreg aranyász. / Magyar Világhíradó 459/1.sz.

1992. - Somorja, Csallóköz
A csallóközi aranymosás hagyománya a 20. század végére sem tűnt el. A samorjai Csallóközi Múzeum munkatársai az aranymosás még ismert folyamatát és munkafázisait vették filmre 1992-ben.

Irodalom, kiadványok

  • Baranyay József : A csallóközi aranymosás. Komárom : a szerző kiadása, 1911.
  • Csiba Lajos: Csiba Lajos diáriuma : felső-csallóközi gazdaregulák, babonák, mesék és népszokások / Presinszky Lajos szerk. - Somorja: Integrita Kiadó, 1996.
  • Csiba László - Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből. - Dunaszerdahely: Nap Kiadó, 1993.

Adatbázisok, linkek


Presinszky Lajos / Somorja: Csallóközi Múzeum