TÉMAKÖRÖK

Az esztergomi vízgép

Esztergom büszke várának egyik sebezhető pontja volt, hogy a Duna partján fakadó éltető karsztforrása falain kívül fakadt. Vizét a középkorban vödrökben, csöbrökben emberek hordták fel a várhegy meredek oldalán. 1470 táján azonban egy bámulatos és rejtélyes vízi gépezetet hajtattak meg a bőséggel feltörő forrás vizével, amely gépezet aztán ugyanezen forrás vizét a 60 m magasan épült várba juttatta. A kincset érő víz és gép védelmére külön tornyot és bástyát emeltek. A csoda-szerkezet 1543-tól 140 évig a várat birtokló törököket szolgálta, mígnem az 1683. évi ostrom alkalmával elpusztult. Sem megbízható leírás, sem rajz nem maradt fenn róla. A töredékes török és latin nyelvű híradások és az újabb régészeti feltárások együttesen az irányba mutatnak, hogy a „csodálatos” vízgép két nagyszerű találmányt ötvözött: az egyik Leonardo da Vinci labdás vízemelője; a másik egy Kr. e. a 3. században élő Kteszibiosz nevű alexandriai feltalálónak a vízpumpája, amely Vitruvius közvetítésével maradt fenn. A vízgépemelő modelljét 1998-ban készítette el az esztergomi Duna Múzeum, melynek játékalkalmazását és a működést szemléltető 3D-s animációt a pozsonyi közönség is megtekinthette és kipróbálhatta.


Irodalom, kiadványok

  • DEÁK Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája. Hidrológiai Közlöny 88 évf. 3. sz. / 2008, 13-22.

Adatbázisok, linkek


Deák Antal András / Esztergom: Duna Múzeum